Létezik egy olyan ősi kód, amely a teremtés alapja. Mérettől függetlenül minden atom és mikroszkopikus szervezet, valamint a legnagyobb galaxisok is ugyanazt a sémát követik. Vajon miért? Milyen következményekkel járna, ha megfejtenénk és közreadnánk az Élet eme nagyszerű titkát?
Létezik egy minta, amely minden energia és struktúra kulcsa a világban. Ha misztifikálni szeretnénk, akkor ősi kódnak is nevezhetnénk. Ez utóbbi azért nem túlzás, mert ahogyan látni is fogjuk, tudásunk javarésze visszavezethető erre az egyetlen ősi ábrára.
Arthur Young volt az a fizikus, aki újra felfedezte a tóruszként ismert alapminta jelentőségét, nevezetesen azt, hogy minden szerveződés ebből áll össze. Az evolúció egy olyan folyamat, amely látszólag önmagától szerveződik, de valójában léte mögött tervezettség van. A teremtés bizonyos alapsémákon, úgynevezett archetípusokon keresztül bontakozik ki. A tórusz lényegében egy energiamező, amely mindent körbevesz és áthat. Jellemzője, hogy állandóan mozgásban van.
Ha lecsupaszítjuk a tórusz formát és megfigyeljük az erővonalait, akkor megkapjuk azt a vázat, amely a titkokat rejti. Fuller pontosan ezt tette, s rátalált arra a struktúrára, amit vektor equilibriumnak neveznek.
A meghökkentő felismerés azonban még csak ezután következett, ugyanis ha körbenézünk a nagyvilágban, akkor csaknem valamennyi ősi kultúrában visszaköszön ez a mintázat. A legklasszikusabb minta az egyiptomi Abüdoszban található. Ennek kora jóval a történelem előtti időkre datálható, s ma senki sem tudja megmondani, hogy milyen eljárással örökítették meg a templom monumentális gránitoszlopain az „Élet Virágaként” ismert ábrákat.
Tovább kutatva ennek a mintának a testvéreit megtaláljuk:
- Egyiptomban a Sínai-hegynél
- Kínában a Tiltott Városban és több templomban
- Japán számos templomában
- Indiában Harmandir Sahibnál (Arany-templomban); Hampiban és Adzsantá templomainál
- Libanonban és jó néhány iszlám mecsetnél
- Szíriában, Ruweiha ősi templomainál
- Izraelben, például Maszadában
- Örményország, a Tatev Monostornál; Ahtamar-szigeten egy templom falán
- Marokkóban
- Törökország több régi római telephelyen
- Bulgáriában, Kabilében; a Demir Baba Teke mauzóleumban; Plovdivban
- Görögországban
- Olaszországban Erbannoban.
- Spanyolországban a Monasterio De La Olivánál; Iglesia de San Martínnál (Izco, Navarra); Córdobában
- Írországban, Clonmacnoise-ben
- Norvégiában, Osloban, a Norsk Folkemuseumban; a Hordamuseetben
- Finnországban
- Dániában, Brædstrupban, a Tønning Templomban
- Magyarország területén, a Kárpátokban
- Ausztriában, Weitrában; Pfarrkirchében (Bad Deutsch-Altenburg)
- Peruban
- Mexikóban
Az Élet Virágának sok elnevezése ismert, de a teremtés kódjaként végtelen sok formában tetten érhető. Például keleten a mandalákban és az építészetben, nyugaton a rózsaablakokban, a festészetben a mandorlában (dicsfény mandula alakú ábrázolása a középkorban), a labirintusokban és a templomokban. Sőt, a művészetekben, a spiritualitásban és az írásos emlékekben a világ minden táján visszaköszön az Élet Virága, nem beszélve az olyan közismert szimbólumokról, mint a Dávid-csillag vagy a saját farkába harapó kígyó.
Mindebből kitűnik, hogy azok a fizikusok és biológusok, akik rábukkantak erre a formára, olyan ősi, eltitkolt tudásra éreztek rá, amely forradalmasíthatja a világot. Állítólag a tórusz és a vektor equilibrium adja a kulcsot az ingyen energiához, vagyis a tiszta/nullponti energiához, amely egy kiapaszthatatlan forrása lehetne a jövő emberiségének, de ugyanez a titka az antigravitációs technikának is.
Ámde, az olyan feltalálók, akik kézzelfogható eredményeket tudtak elérni ezen a területen, mind mellékvágányra kerültek, illetve kutatásaik útjába komoly akadályokat gördítettek, ha ugyan furcsa „véletlenek” folytán félre nem állították őket. Ilyen volt többek között Nikola Tesla, akinek minden kutatási anyaga szőrén-szálán eltűnt, illetve a laboratóriuma leégett, vagy John Hutchinson, akinek eddig háromszor rámolták ki a laboratóriumát. Eugene Mallove-t pedig, aki például a Harvardon tanított, 2004-ben brutálisan agyonverték.
Vajon milyen áttöréseket éltünk volna meg, ha az ilyen tudósoknak sikerült volna szabadalmaikhoz megfelelő mecénásokat találni és találmányaik széles körben elterjedtek volna világszerte?
Nagyon úgy fest, hogy mind az ősi kultúrákban fellelhető bizonyítékokat, mind a matematikusok és fizikusok zseniális találmányait egy erő nem engedi hatni a mai világban – számtalan szabadalmat nem használhatunk –, de bízzunk benne, hogy ez a visszatartó erő hamarosan gyengülni fog és a titkok egy része a mi javunkat fogja szolgálni mind technológiai, mind spirituális értelemben.
forrás: Boldog napot- Száraz György