Kultúra, líra, vers a 21. században
"...Én sem vagyok több, csak lélegzetvétel, mely tova suhan az őszi levelekkel..."
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Esszéim.
A csend ereje /esszé/
Azt gondolnánk, hogy könnyű csendet találni. Igen! Találni. A belső gondolatainkat is nehéz lapátra tenni, elcsitítani. Hát még a külső zajt! A csend, megfoghatatlan. A csend, talán összegzése mindennek. Napközben nehéz megtalálni. Néha úgy vélem az éj kiváltsága. De az sem fedi a valóságot. A csendben ott van a zene, az élet. Mert csend nélkül nincs hang. Ha nem találjuk meg a csendünket, az idő fogja kikövetelni magának. Mert a csendben, hallgat az elme, és önmagad is meghallod. Teremteni tudunk. Félre kell tenni a figyelemelterelő tényezőket. Mennyivel másabb egy imát elmondani a csendben! Teréz anyának van erről egy szép gondolata: " A csend gyümölcse az ima, az ima gyümölcse a hit, a hit gyümölcse a szeretet, a szeretet gyümölcse a szolgálat, a szolgálat gyümölcse pedig az béke."
Csak megtapasztalni tudod és megélni. Stresszes és zajos világban élünk, ami minden betegség forrása. Még nyaralni is olyan helyekre megyünk, ahol tömeg van. Néha bizony ki kell kapcsolni a TV-t, mobilt. Néha ott kell hagyni a takarítást, mosogatást és befogadni a csendet. Erőt adnak ezek a percek, órák mikor ki tudjuk zárni a külvilágot. De a csend, mint egy sikoly, mint egy felkiáltó jel, lehet figyelmeztetés is. Ezt érzi az ember.
2020.
Kapcsolataink
Felgyorsultak kapcsolataink. Míg az internet előtt, időt szántunk ismerőseinkre, barátainkra, szüleinkre, addig a mai világban, ez már rossz szóval kifejezve "nem szokás". Hivatkozunk a kevés időre, sok munkára és más egyéb dologra. Beszélgetések áttevődnek mobilokra, netre.
Nincsenek mélységek, igazi átélések. A sok felszínes kapcsolattartás ellenére is magányosak vagyunk. Visszaigazolásokat várunk a dolgainkhoz, jelezve, hogy nem vagyunk képesek egyedül dönteni. Így hát ahelyett, hogy magunk életét élnénk, mások véleményére alapozzuk az életünket. Rengeteg félreértés von maga után a mobilra, netre írt közlések. Ezek így csak egyszerű szavak. Érzelmeket mi rakunk bele, ha olvassuk. Félreérthetőek mivel a hangsúly ott lesz, ahova mi gondoljuk. Arról nem is beszélve, hangulatunk függvénye az elolvasott írás.
A másik probléma lehet, a túl sok program. Ott is egy személyben éljük meg a dolgokat. Nem beszélünk élményeinkről a másiknak. Az első randik is felületesek. Nem adunk időt magunknak, hogy kicsit jobban megismerjük a másikat. Viszont igényünk, elvárásaink vannak a másikkal kapcsolatosan. Problémáinkat is nehezen kezeljük. Nincs közös cél, csak egyéni. Előtérbe kerül az önérvényesítés. Azt figyeljük, hogy a másik mit csinál, hogy csinálja. S ha nekünk ez tetszik, átvesszük a mintát, bár nem biztos, hogy ez nekünk is működni fog.
Jó lenne újra megtanulni egymásra figyelni, több személyes időt együtt tölteni, figyelni arra, ami, és aki körülöttünk van. A boldogság pici apró örömökből adódik össze. Sajnos ezt már kevésbé értékeljük. Természetesen mindig voltak és lesznek kivételek.
2020.
Személyiség formáló közösségek.
Fontos szerepet játszik a közösség a spirituális fejlődésben. Szellemi fejlődésünket ebben a formában követhetjük a legjobban nyomon. Mert bizony alapvető dolog, hogy fejlődnünk kell!
Nagyon jó és sok forrásunk van .Kezdődik a családdal, ahova születünk, ahol az alapokat megkapjuk. Majd folytatódik az bölcsőde, óvoda, iskola közösségeivel. Elfogadást, megértést, toleranciát tanulunk, mivel alkalmazkodni kell. A közösség megtanít élni. Nem is lehet kizárni az életünkből, mert ezek nélkül nem is léteznénk. Ezek a közösségek tanítanak meg sok mindenre.
De nem szabad elnyomni saját személyiségünket. Nyersanyagok vagyunk, az élet formál minket és segít megtalálni önmagunkat. Gyakorolni kell az életet.
Fontosak ezek a közösségi és társadalmi kapcsolatok, mert nem vagyunk elszigetelt lények. Figyelni kell, hogy ne rendeljük teljesen alá magunkat. Emberi kapcsolataink, közösségek egyéni részeként kell működnünk. Számomra a szellemi és lelki fejlődés adja az alapot.
Szükség van a másikra, meghagyva a személyi szabadságot. Így alakulnak ki az egyéni és közösséget formáló , különböző értékrendet képviselő csoportok. Legyen az nyelvi, erkölcsi, kulturális, munkahelyi stb. közösség.
Tóth Ágnes 2020.06.21.
Önbizalom, önbecsülés.
Az egészséges önbecsüléshez tartozik a testi és lelki egészség. Ezek nélkül az ember bizonytalanná válik. Alacsony lesz az önértékelés.
Főleg ha egészségről beszélünk. Nem tudunk semmit úgy csinálni, mint egészségesen.
Ilyenkor a lélek is sérülékenyebb, gyengébb. Hite a jóban, meggyengül. Távol kerülnek tőle azok a dolgok, mik egy erős önbizalommal rendelkező embernél jelen vannak. Mindenben kételkedik, de legfőképp önmagában. Ehhez hozzájárul nagyban a környezet reagálása. Kevés helyen bíztatják az ilyen embert s állnak mellé, vagy legalább szóban erősítenék. Elsősorban a család lenne hivatott erre, de ott sincs mindig segítség.
Bár az is igaz, hogy néha csak bizonyos környezetekben vagyunk önbizalom hiányosak. Valakit az otthoni környezet erősít, de egy nagyobb közösségbe elbizonytalanodik vagy éppen fordítva.
Ezek a dolgok az évekkel változhatnak. Meg kell ismerni önmagunkat. Kinek igy, kinek úgy sikerül. Előbb vagy utóbb. Dolgozni kell magunkon, és már néhány embernek az is siker, ha több ember előtt meg mer szólalni. Ha ez sikerül, sikerélménye lesz. Minél több ilyen van, annál magabiztosabbá válik. Ki kell próbálni magunkat olyan területeken, amit szívesen csinálunk.
Nem kimondottan a győzelemért, hanem a másiktól kapott elismerésért. Persze mindenkinek nem lehet megfelelni és talán nem is kell. Magunknak feleljünk meg. Az elért sikerek növeli az önbecsülésünket. Én egy kötetlen beszélgetés keretében szívesen megnyilvánulok. De ha egy írásomat kellene elolvasni a többieknek..., hát odaadnám valakinek felolvasásra. Szóval én is hadilábon állok az önbecsüléssel. Némely embernél a "siker" épp a bukást hozza el. Nem tudnak vele mit kezdeni. Egyben biztos egyet értünk. Ez egy nagyon összetett dolog."Kütyüeink" hatalma
Ki mit ért "kütyü" alatt? Úgy gondolom, minden az, amire nem találunk hírtelenjébe szavakat. Bár lehet, van rá szó, csak nem jut eszünkbe. Általában valami szerkezetre gondol az ember.
De ennek a szónak van több változata: bizgentyű, ketyere, szerkentyű. Most ezek jutottak eszembe. Most egy olyan "kütyü" jutott az eszembe, ami teljes mértékben uralja az életünket. A mobil telefon, vagy újabban, okos telefon. Mert jó hogy mobil, kicsi és elvihetem magammal, de hogy okos lenne, azt már nem állítanám. Mégis nélkülözhetetlen a mai világban. Uralkodik felettünk. Általában apró dolgok. Olyanok, amit sokszor csak rövidtávon tudunk használni. Kinövi a gyerek a felnőtt. Kicsi, elemes, tönkremegy, macerás. De kell, mert másoknak is van ilyen. Persze vannak komoly dolgok amire "kütyüt" mondunk. Mint pld
a pilóta fülke műszerfala. Nekem ez sok "kütyü" mert nem értem. Pilótának munkaeszköz.
Itt vannak életünkben és helyet kérnek hosszabb- rövidebb időre. Kiegészítenek valahol valamit.
Szavainkban meg hiányt pótolnak. Mert mindent mi sem tudhatunk.
Néha bugyuta dolgok, amik hamar sarokba kerülnek. Mert minek egy világítós frizbi, ha nappal akarok vele játszani?
Szóval életünk része lett a "kütyü" a maga hasznosságával és haszontalanságával.
2021.02.01.
Ihlet és/vagy munka
Múzsa csókja. Az élmény szavakkal nem fejezhető ki. Amit érzek, látok, közel sincs a leírtakhoz.
Átalakul szavakká, formává, anyaggá. Költő, író, szobrász, festő és még ide sorolnám a séfet is.
Ihlet és munka. Ihlet és alkotás. Bár vannak, akik megrendelésre alkotnak, én mégis az "és" szócskát használnám.
Mind addig, míg az ihlet vezet egy nagyon is érzelmi állapotban élek. Igyekszem számomra legmegfelelőbb szavakkal érzékeltetni a bennem lévő élményt, történést. Ez nálam spontán jön.
Nem igényel erőfeszítést még akkor sem, ha szótagszám vagy rím szerint írok. Adja magát a téma. Nem szeretek felkérésre írni. Na azt már munkának nevezném, adott témára írni. Ilyenkor az eszünkre hallgatunk, hisz a felkérés témáját kell szem előtt tartani. Azt hiszem szavakkal, sokkal nehezebb kifejezni a belső érzéseinket, gondolatainkat. Hisz nincs mindig megfelelő szó.
Ilyenkor az ihlet, érzés, törik a papíron. A szobrász vagy a festő olyan formákat, színeket varázsolhat, amit a kívülálló ember - és mindenki egyénileg- csak magáénak tudhat, saját lelki világához igazítva. Míg én egy festményt nézek, elvarázsolnak a színek a pillanatban rögzült mozdulatok, és a kép címe, ami a történetet egybefogja, addig a szó, egyetlen szó is mindenki másnak mást jelenthet. S nem biztos, hogy azt, amit az író, költő gondolt. A festőnél és szobrásznál, jobban érvényesül a munka és ihlet. Ha alkotok, nekem csak papír és toll kell. Ellenben a festőnek, szobrásznak, hogy meg tudja venni a festéket, alapanyagot, igen csak dolgoznia kell. Anyagi oldalról nagy a különbség.
Az ihlet megfoghatatlan, átjárja minden porcikám. Felemelő, különleges. A végén mégis csak alkotásra késztet. Tollat ad a kezembe. Majd eltűnök a valóság elől, és ha kész az alkotás, ajtót nyitok a világra. Persze ez az én egyéni meglátásom.
Hogyan hat a XXI. század emberére az impresszionizmus.
Az impresszionizmus Claude Monethez köthető. Monet 1832-ben született Párizsban.
1951-ben elkezdi a művészeti középiskolát.1856-57 között találkozik Eugéne Boudinnel aki a mentora lett. Monett köré csoportosult fiatal festők nehezen boldogulnak az akkori elvárások miatt.
Majd 1874-ben önálló tárlatot rendeztek ahol Monet egyik festményét is kiállítják ami a "Naplemente impressziója" címet kapta. Az egyik kritikus nevetségesnek tartotta, és ezért ezt az irányzatot a festmény után impresszionizmusnak nevezte el.
Az impresszionizmus szakít a régi elvárásokkal. Őszintén festenek a valóság által kiváltott érzésekről, benyomásokról. A külvilág által a belső világban megjelenő képek ezek.
Közvetítik a pillanatnyi vizuális élményt.
A negatív kritikák ellenére is tért hódít. Nem csak a festészetben, hanem a kultúra minden területére hatással volt és van a mai napig.
Minden féle tekintetben mást hoztak. Öltözködésben,viselkedésben egyaránt. Társadalmi elvárásokat elutasítják. Megjelenik a szexuális szabadosság is. Lassan beszivárgott más népek kultúrájába és tért hódit.
A Magyar költészetben is képviselteti magát többek közt Tóth Árpád, Reviczky Gyula,Juhász Gyula, Babits Mihály...stb személyében.
Külföldi költők közül csak párat sorolnék fel.Charles Baudelaire, Paul Verlaine, Artur Rimbaud.
Magyar festészetben: Rippl- Rónai József, Paál László, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar.
Majd megjelenik az első fényképezőgép ami tovább segítette ezt az irányzatot az által, hogy valósághű pillanatnyi felvételeken rögzített mindent. A technika fejlődésével finoman és árnyaltan tudjuk kifejezni a kinti világ hatását a belső világunkra. Az elvárások a megfelelések még ma sem szűntek meg, de a helyzet sokkal jobb. Bár ennek a nyitottságnak vannak azért hátulütői is.
Stressz, Stresszkezelés.
Azt gondolom, nagyon is mindennapos probléma. Felgyorsult életvitelünket nem mindig tudjuk kezelni. Nem igazán sikerül bevállalt dolgainkat is teljesíteni. Megyünk mások után. Mert ha a másik bírja, akkor nekem is bírnom kell. Nem ismerjük saját teherbíró képességünket.
Van bennünk egyfajta teljesítmény kényszer. Pénz alá rendelünk mindent. Élni meg elfelejtünk.
Nem merünk önmagunkért kiállni, mert mit szól a főnök a szomszéd az ismerős stb. Régi, rossz szokásainktól nehéz megválni. Hisz nagyon sokszor magunkra maradunk véleményünkkel. Ha stresszelünk akkor félünk. Ha félünk, akkor az immunrendszerünk leáll egy időre. S ha leáll, akkor megbetegszünk. De az aggódást tovább generáljuk, mert nem lesz annyi pénzük. Vagyis betegen megyünk sokszor dolgozni, amíg a szervezetünk olyan állapotba kerül, hogy semmit nem tudunk csinálni, csak elgondolkodni azon- vajon mit csináltunk rosszul.
Meg kell tanulni "én időt" csinálni magunknak. Kilépni a mókuskerékből, magunkra figyelni, kirándulni. Olyan elfoglaltságot tenni, ami megnyugtat, pihentet. Persze van, aki inkább orvoshoz megy gyógyszert felíratni, mint hogy életvitelt váltson. Nem tud "kikapcsolni" állandó pörgésben él. Egyéni döntés, ki, hogy oldja meg a stresszt, ha bekerül az életébe. Mindenki a maga módján szerzi be a tapasztalatait és oldja meg. Szeressük már végre önmagunkat is s ne csak az elvárásoknak éljünk.Erőgyűjtés /Esszé/
Mondjuk úgy, hogy pihenés. Napi munka után fáradtan esünk be az ágyba. Mindennapi munkánkhoz, mindennapi erőgyűjtés kell. De vannak célok, amihez folyamatos plusz energia, vagy plusz figyelem kell. Ami heteken, hónapokon keresztül tartalék erőnket meríti le. Talán egy építkezés, könyvírás, család melletti tanulás. Mindig csak egy csípett plusz a célunk eléréséhez. De erőgyűjtés van egy betegség utáni lábadozásnál is. Számtalan formája létezik. Csak tudni, érezni kell, hol a határ. Mikor nem szabad tovább kiszipolyozni saját testünket, lelkünket, szellemünket. Egy hajszálon múlhat: pihenés vagy betegség. Elfeledjük, a nap huszonnégy órából áll.
Vajon hányan kérdik meg önmaguktól, mi mennyit is ér? Milyen ára is lehet feltöltődés nélküli tevékenységünknek? Szomorú látni embereket, akik céljaikhoz feláldozták magukat. Azt hitték, hogy majd utána pihenhetnek. Csak az életük ment tönkre. Családot feláldozva, betegen egyedül maradnak. Értelmes, jól megtervezhető napokat kell látnunk magunk előtt. Hagyni időt az erőgyűjtésre, hogy része maradjon életünknek a cél, ami örömmel fog eltölteni, ha befejezzük. 2022.02.19.
Kölcsönösség
Úgy gondolom, ez egy bizalmi kérdés. Bár nem mindig méltányos. Hisz, ha egyik fél nem akar fogadni, mert nem akar, vagy nem tudja viszonozni a felajánlott lehetőséget. Mégis nagyon gyakran előfordul, hogy másokra akarjuk erőltetni a "jószívű adakozásunkat".
Az egyetlen hely a család, ahol általában a szülő- gyermek kapcsolatára azt lehet mondani, hogy a két fél szeretetén alapszik a kölcsönösség. Természetesen nagy szerep jut még a kompromisszumnak. Mint általában minden emberi kapcsolatban is.
Egy szerződés megkötésénél is elengedetlen mindkét tényező.
Ezeket általában pozitívan lehet értékelni, mivel előnyös dolgok keletkeznek a kölcsönösség által.
Fontos még, mint társadalmi érték. A mondás szerint miszerint "ne tégy mással olyat amit magadnak sem szeretnél".
Ez az adok- kapok verzió nem mindig kiegyensúlyozott. Hisz érezheti bár melyik fél azt, hogy ő többet adott, mint kapott.
Mégis jó motiválja az embereket, hisz valamilyen szinten azért elgondolkodnak azon, hogy időnként jól jön a segítség, a jó szó, és azt talán nem is nehéz viszonozni.
2022.08.24.
Közérzetünk.
Valójában, mi is a közérzet? Az érzékeléseinken alapuló megítélésünk. Testi- lelki állapoton múló érzékelés. Érzékeny talaj az életünkben. Mitől is függ a közérzetünk!
Talán először is attól, hogy a körülöttünk lévő világot mily módon érzékeljük. Nekem például nem jó a közérzetem olyan emberek társaságában, akik csak panaszkodni tudnak. Az ilyen embereket elkerülöm. Bár én is tudnék fél napokat panaszáradattal eltölteni, de én a megoldásra koncentrálok. Teszek magamért, hogy minél jobban érezzem magam. Jó legyen a közérzetem. Rossz idő esetén sem rossz a közérzetem. Elfogadom, hisz nem tudok ellene tenni.
Körülöttünk lévő világ tele van kifogásokkal és megoldásokkal. Közérzetünket mindenképp befolyásolja valamilyen szinten. Ez egyéni választás függvénye. Viccesen mondva- bal vagy jobb lábbal kelünk ki az ágyból.
Sok mindent beengedünk még az életünkbe észrevétlenül is. Hisz, választani mindig lehet a dolgok közt. A többség a könnyebb utat keresi. A vége mindig a rossz közérzet, a rossz döntés miatt.
Vegyünk egy másik példát, pld. a sport. A Köz-érzet, nem mindegy milyen. Csapatszellem fontos.
S van még egy. Kis hazánk közérzete.
Lelkünk problémáját elmondjuk vagy sem, egy figyelmesebb ember megérzi milyen a közérzetünk. Ami mindig a lelki állapotunkat tükrözi, fizikai szinten kivetül a külvilágra szavak nélkül is.
2023.02.25.
Igen csak félünk, mi emberek a változásoktól. Általában úgy gondoljuk, ez az a dolog, ami kizökkent bennünket a biztosnak hitt dolgainkból.
Az az állandóság, amiben hiszünk csak illúzió. Semmi sem stabil, már ha magában azt a tényt vesszük, hogy a föld nem csak saját , hanem a Nap körül is forog.
Csak próbáljuk magunk körül megteremteni a stabilitást miközben pillanatról pillanatra más arcát mutatja felénk a világ..
Talán ezzel a berögzült hitünkkel próbáljuk kompenzálni a körülöttünk lévő rohanó világot.
Az állandóságot mégis olykor oly megszokottnak érezzük - mert unalmas, mert nem mennek jól a dolgok - hogy kikényszerítik belőlünk a továbblépést. Ez által mi is és a környezetünk is változik.
Hisz ezeknek az örökös változásoknak köszönheti az emberiség, hogy más világban élünk.
Az egyedüli állandóság, a változás.
Veszteségeink.
Együtt jön a születésünkkel. S ha kapunk, akkor veszítünk is. A réginek mindig menni kell, amit mindig veszteségként élünk meg. Mert birtokolni akarunk. Embert, szülőt, szerelmet, érzelmet, dolgokat. Talán az első, igazi nagy veszteség, amit megélünk, az első szerelem lehet.
Mennyire is tud fájni! Vagy épp a célok, amit kitűztünk magunk elé s nem jön össze.
Mérhetetlen fájdalom, elengedni, megélni, átélni egy veszteséget. Gyászolunk. Persze, függ az érzés a kötődés fokától is, hisz hozzánk tartozik, életünk részévé válik.
Nagyon személyes, hisz benne van az "ÉN". Lelkedben robban, mert ahány féle a veszteség, annyi féle érzelmet produkál. Ezekkel a folyamatokkal egy átalakulás is jár. Át kell rendezni az adott témában az életünket. Másképp látunk dolgokat, a kötődések hangsúlya máshova tevődik.
Változunk! S ahogy mondani szokás, " minden rosszban van valami jó".
Megtaláljuk a "miértekre" a választ. S ha megértünk valamit, könnyebben dolgozzuk fel és engedjük el. Beépül minden tapasztalat az életünkbe.
Veszteségek által generált gondolatok, végül is, úgy hiszem, bölcsebbé tesznek.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 30
Tegnapi: 83
Heti: 424
Havi: 924
Össz.: 192 426
Látogatottság növelés
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2024 - toth-agnes.hupont.hu