Advent
A keresztény kultúra körben, december 25-ét megelőző
negyedik vasárnaptól, karácsonyig számított időszak, és
Január 6-ig, vízkeresztig tart.
Az adventi első vasárnap az egyházi év kezdete is egyben.
Eredete a 4.sz.-ra vezethető vissza. VII. Gergely pápa négyben
határozta meg az adventi vasárnapok számát.
Advent szó jelentése: „adventos Domini”kifejezésből származik,
ami annyit jelent:” az Úr eljövetele”. Régebben egyes vidékeken
„kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
A katolikus egyházban az advent színe a lila/viola/, ami a
bűnbánatot, szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Az adventi koszorú 19-20.sz. óta szokás készíteni.
Az őse 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus
lelkész készítette, egy felfüggesztett szekérkeréken 23
gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap meggyújtott
egyet. Minden gyertya szimbolizál egy folyamatot.
Ádám-Éva Hit
Zsidó nép Remény
Szűz Mária Öröm/rózsaszín gyertya/
Keresztelő szent János Szeretet
Mikulás- Télapó
Szent Miklós/dec.6/ a kisázsiai Myra szent püspöke. A keleti
egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel
három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy
megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez
mehessenek. A legenda szerint az ablakba tett ajándékával meg-
-mentette a lányok becsületét. Innen ered a szokás, hogy a gyerekek
szépen kitisztított cipőjüket az ablakba teszik ajándék reményében.
Ez az ünnep a polgárság körében terjedt el, de a magyar parasztság
körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi
játékokat némileg átmentve, diákok, aprószentek napi püspök
választásának szokásaival ötvözve alakult ki a hazai un.
Mikulás-járás, Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén.
A gyerekek persze tudni szerették volna, mit csinál a Télapó
amikor nem ajándékot osztogat. Így született meg a Mikulás
legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik és rénszarvas
szánon közlekedik. Mikulás napi szokások nagy
valószínűséggel Ausztriából kerültek hozzánk.
Karácsony
Keresztény ünnep. Jézus Krisztus születésére, emlékének,
december 25. Sokan ezt a dátumot tartják Jézus születésének.
Ez az ünnep az első nikaikai zsinat határozata értelmében
Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Az öröm a békesség,
család és gyermekség, az otthon és a szülőföld ünnepe.
A szó, a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett
a magyarba, valószínűleg bolgár közvetítéssel.
A karácsony szó, téli és nyári napfordulót jelentett. Macedon
nyelvjárásokban a karacsun kifejezetten karácsonyt jelent.
Az 1267 Kassai kódex alapján a kerecsen/kerecseny szóból
származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy
időben tartott régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.
régebben is voltak karácsony jellegéhez hasonló ünnepek.
Pogányoknál a téli napforduló, a szaturnália ünnepségek.
Ókori Rómában december 17-25 közt tartották. a Szaturnusznak
ezt az ünnepét. Nagy táncos vigadalmakat rendeztek birodalom-
szerte. A fény diadalát ünnepelték a sötétség felett.
Az újjászületés a remény ünnepe.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan ünneppé
nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4.sz.-ban
kezdték el ünnepelni január 6-án epifánia néven, vízkereszt
ünnepén.
Karácsony ünnepe 325-ben került december 25-re, az első
nikaiai zsinat döntése alapján.
A karácsony kiválasztása valószínűleg azért esett december
25-re, a téli napforduló közelében mert a római birodalom
két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt.
25-én a szaturnáliák és a Napisten születésnapja.
Jézus születésének ideje bizonytalan. A hagyomány így
őrizte meg.
A fontos, hogy békében és szeretetben éljünk
minden nap egymással.
/forrás-wikipédia/
Szilveszter
Latin eredetű férfinév. Jelentése, erdőben élő férfi.
A naptári év utolsó napját, mint az év végét
is jelenti.