Pécsről egy keveset

 

 

 

Pannon és kelta törzsek lakta vidéken a 2.század elején

a rómaiak alapitották a várost Sopianae néven. Ennek

a névnek az eredete a mocsarat jelentő kelta „sop” szó

többes számából eredhet.

4.századtól tartományi székhely, és a kora kereszténység

jelentős központjává vált. Ebből az időszakból származik

A 2000-ben UNESCO által világörökségi listára felvett

 

 

 

Ókeresztény sírkamrák.

 

A püspökséget 1009-ben Szent István, és az ország első

egyetemét Nagy Lajos alapította

Janus Pannónius püspöknek köszönhető, hogy Pécs

ma is kulturális központ

A török hódoltság után 1780-ban, Mária Teréziától,

szabad királyi városi rangot kapott

Pécs mindig sok nemzetiségű volt, így a kultúrája

is sokszínű maradt. 2010-ben Essennel és Istambullal

Együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett.

1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért díját,

A kisebbségi kultúrák ápolása, és a délszláv háború

menekültjei iránt tanúsított hozzáállása miatt.

 

 

Pécs nevének eredete

 

Először 1235-ből való oklevélen szerepel mint  Pechuth

/pécsi út/, majd 1290 körül önálló névként. Pécs név

Eredete bizonytalan

Középkori neve:Quinque Ecclesiae/őt templom/ volt

Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának

romjaira utalt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pécs vasutállomás

 

A város kerámiákkal dúsan díszített vasúti főpályaudvarát Pfaff Ferenc (a MÁV akkori főépítésze) tervei alapján építették 1898-1900 között. A sárga téglaépület rózsaszín árnyalatú kerámia díszítőelemei az épület egészén végigvonulnak. A legdúsabb díszítés a középső homlokzatrészen koncentrálódik, itt látható a James Watt és George Stephenson kör alakú pirogránit domborműve, melyek Klein Ármin tervei alapján a Zsolnay gyárban készültek.

 

/forrás: Egykor.hu/

 

 

 

 

 

Zsolnay-szobor

1907-ben avatták fel. Az ötszög talapzatot

Schulek Frigyes tervezte. Az öt, bronzból öntött

mellékalakok a Zsolnay-gyár öt mesterségét

ábrázolják. Fazekasság, szobrászat, építészet,

festészet és vegyészet. Az öt alkotás művésze,

Apáti Abt Sándor, aki akkoriban a gyárban

dolgozott

A tetején Zsolnay Vilmos szobra áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

/forrás:milapunk.hu/

 

Pálos Templom

 

Pálos rendet 1934-ben engedték újra megtelepedni

Magyarországon. A pécsi Pálos templomot Weichinger

Károly tervezte. Kivitelezését az akkori pécsi vállalkozó,

Marsai/Márovics/ Andor végezte. Az alapkövet 1936-ban

a lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei tették

le. 1937-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi

püspök szentelte fel Szent Imre tiszteletére

 

/forrás:palosrend.hu/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mecsek kapú

A Hunyadi János úton felfelé haladva a Pálos templomtól hamarosan elérjük a Mecsek "kapuját", melyet 1936-ban építtetett Pécs városa Kőszeghy Gyula tervei alapján. E kapu olyan, mint egy kis vár: bejárata van, bástyája, árkádjai. Ezen építményt szánták a Mecsek hegység jelképes bejáratának, ezért is kapta a Mecsek kapu nevet./forrás:utazzitthon.hu/

 

 

 

 

 

Tettye

A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.^[1] A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvíz hálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk, Malomszeg, Zidina és Tettye nevű részeket.

 

 

 

 

 A középkorban Malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A 17. század végén letelepült horvátok (katolikus bosnyákok) Tekijának nevezték/forrás:Wikipédia/.

 

 

 

 

 

 

 

Szinte egy kisváros, a festői Patacs

 

 

Pécs nyugati részének egyik legmenőbb része Patacs. És ez hosszú évszázadok óta így van! Már a középkori remeték is kedvelték ezt a helyet, akárcsak a rendszerváltás után kiépült Újpatacs ideköltözött családjai. Bemutatjuk ezt a nyugodt, nagy hagyományokkal rendelkező városrészt!

 

 

Honnan a név?

 

Patacs neve nagy valószínűséggel a rajta keresztülfolyó patak szó ferdítésével jött létre. De sokan úgy vélik, hogy a Zala megyei idetelepült Pat család nevéből keletkezett valamilyen módon, magyar névadással a Patacs településnév.

 

A dicső múlt

 

A kis település már az Árpád-korban is létezett. Első konkrét említése 1225-ből való, mikor Bertalan pécsi püspök monostort építtetett Szent Jakab tiszteletére a környéken élő remeték számára. Az itt megtelepedő remeték később Boldog Özséb közösségéhez csatlakoztak, akik egy kis pilisi kolostorban éltek. A később az Özséb által alapított pálos rend fontos magvának számítottak a patacsi szerzetesek.

 

 

A templom mögötti sírkert több száz éves múltra tekint vissza

 

 

 

Azután 1332-ből is felbukkan Patacs neve egy szőlősbirtok eladása kapcsán, ahol az elsők között esik szó a jelentős mecseki borkultúráról.

 

A török uralom alatt sem néptelenedett el a település, a 19. századig szinte csak magyarok laktak Patacson, később kezdett több idegen ajkú is betelepülni.

 

1864-ben húzták fel a patacsi katolikus Szent Márton-templomot, méghozzá a hajdani Jakab-hegyi kolostor romjának köveiből. Az egyhajós templomot 1902-ben átépítették. Oltárképe a templom névadóját ábrázolja megdicsőülése közben és persze felbukkan mellette egy – Mártontól elválaszthatatlan attribútum – liba is.

 

 

A 13. századi romokra épült Szent Márton templom

 

 

 

A nagy változás 1930-ban történt, mikor Patacsot egybeolvasztották Magyarüröggel, Mecsekszentkúttal és Rácvárossal – belőlük lett Mecsekalja. 1954-ben pedig az egész Mecsekalját – köztük Patacsot is – Pécshez csatolták. Azóta Pécs része a nagy múlttal rendelkező településrész. Az 1980-as években folyamatosan épülő sorházak következményeként létrejött Újpatacs, a régi falutól délnyugatra. Az 1990-es évek elejétől kezdve robbanásszerűen megindult a családi házas építkezés Patacson és a tőle nyugatabbra fekvő területeken.

A határában elsőrangú szőlőtermő területek fekszenek.

 

Egy “őslakos” szemével

 

 

 

Csehily József, a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke már harminc éve él Patacson, akkor jött Magyarországra és költözött ide feleségéhez.

 

 

 

– Nagyon szeretek itt élni, nem is költöztem volna máshová. Amikor idejöttem, Patacs még szinte teljesen beépítetlen volt. Kukoricások, lucernaföldek, mezők és persze szőlősbirtokok borították a területet. Mára teljesen kiépült ez a vidék, az ezredforduló környékén megépültek a bevásárlóközpontok a 6-os főút mentén. De a régi falu környékén még mindig varázslatos erdei hangulat uralkodik fás-bokros ligetekkel.

 

 

 

Csehily elmondta, Újpatacs kiépülésével a sok szőlősgazdát felváltotta az odatelepülő rengeteg család, ma már rengetegen élnek Pécsnek ezen a részén.

 

Újpatacsi lakótelep

 

– A közlekedés régebben elég kényelmetlen volt, egészen a főútig kellett lesétálni, hogy buszra szállhassunk, majd az uránvárosi végállomáson átszállni egy másik járatra. Most, az új fonódó hálózattal sok járat jön be Patacsra, ráadásul átszállások nélkül juthatunk el a város nagyobb csomópontjaihoz.

 

– Patacson a közösségi élet mindig erős volt. Nyugdíjas zenetanárként egy gitáregyüttest vezetek, gyakran fellépünk a helyi kultúrházban. Erre ráférne egy felújítás vagy újjáépítés, anno egy régi pajtából lett kialakítva.

 

 

A régi falu varázslatos kis hangulatot áraszt

 

 

 

Elmondta, nagyon régi kis településről van szó – sokan nem ismerik a Szent Márton-templom történetét és arról is kevesen tudnak, hogy egy nagyon öreg orgona is található benne.

 

 

 

Patacs szülötte Kovács Béla politikus is, akit a huszadik század derekán a szovjet kommunisták letartóztattak, elhurcoltak, börtönre ítéltek nézetei miatt. Idős korában Pécsre visszatérvén itt is hunyt el. Ma általános iskola viseli a nevét, emléktábláját évente koszorúzzák, nemrég egy emlékszobát is átadtak az ő tiszteletére.

 

 

A Kovács Béla emlékház Patacson

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Pécsről egy keveset
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2024 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat