Kultúra, líra, vers a 21. században

Ha magához tér a lelked, kérdezd a szíved. Hova dugta el a mosolyát?

 

 


 

 

 

 

 

 

Pécsről egy keveset

 

 

 

Pannon és kelta törzsek lakta vidéken a 2.század elején

 

a rómaiak alapitották a várost Sopianae néven. Ennek

 

a névnek az eredete a mocsarat jelentő kelta „sop” szó

 

többes számából eredhet.

 

4.századtól tartományi székhely, és a kora kereszténység

 

jelentős központjává vált. Ebből az időszakból származik

 

A 2000-ben UNESCO által világörökségi listára felvett

 

Ókeresztény sírkamrák.

 

A püspökséget 1009-ben Szent István, és az ország első

 

egyetemét Nagy Lajos alapította

 

Janus Pannónius püspöknek köszönhető, hogy Pécs

 

ma is kulturális központ

 

A török hódoltság után 1780-ban, Mária Teréziától,

 

szabad királyi városi rangot kapott

 

Pécs mindig sok nemzetiségű volt, így a kultúrája

 

is sokszínű maradt. 2010-ben Essennel és Istambullal

 

Együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett.

 

1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért díját,

 

A kisebbségi kultúrák ápolása, és a délszláv háború

 

menekültjei iránt tanúsított hozzáállása miatt.

 

 

 

Pécs nevének eredete

 

 

 

Először 1235-ből való oklevélen szerepel mint  Pechuth

 

/pécsi út/, majd 1290 körül önálló névként. Pécs név

 

Eredete bizonytalan

 

Középkori neve:Quinque Ecclesiae/őt templom/ volt

 

Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának

 

romjaira utalt

 

 

 

latkep.jpeg

 

 

 

 

 

pecs_latkepe.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Pécs vasutállomás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A város kerámiákkal dúsan díszített vasúti főpályaudvarát Pfaff Ferenc (a MÁV akkori főépítésze) tervei alapján építették 1898-1900 között. A sárga téglaépület rózsaszín árnyalatú kerámia díszítőelemei az épület egészén végigvonulnak. A legdúsabb díszítés a középső homlokzatrészen koncentrálódik, itt látható a James Watt és George Stephenson kör alakú pirogránit domborműve, melyek Klein Ármin tervei alapján a Zsolnay gyárban készültek.

 

/forrás: Egykor.hu/

 

 

 

allomas.jpeg

 

 

 

 

 

Zsolnay-szobor

 

 

 

1907-ben avatták fel. Az ötszög talapzatot

 

Schulek Frigyes tervezte. Az öt, bronzból öntött

 

mellékalakok a Zsolnay-gyár öt mesterségét

 

ábrázolják. Fazekasság, szobrászat, építészet,

 

festészet és vegyészet. Az öt alkotás művésze,

 

Apáti Abt Sándor, aki akkoriban a gyárban

 

dolgozott

 

A tetején Zsolnay Vilmos szobra áll.

 

 

 

images.jpegvegyesz.jpg

 

 

 

19fazekas.jpg

 

rajzolo.jpg

 

 

 

keramikus.jpg

 

 

 

festo.jpg

 

/forrás:milapunk.hu/

 

 

 

 

 

Pálos Templom

 

 

 

Pálos rendet 1934-ben engedték újra megtelepedni

 

Magyarországon. A pécsi Pálos templomot Weichinger

 

Károly tervezte. Kivitelezését az akkori pécsi vállalkozó,

 

Marsai/Márovics/ Andor végezte. Az alapkövet 1936-ban

 

a lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei tették

 

le. 1937-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi

 

püspök szentelte fel Szent Imre tiszteletére

 

/forrás:palosrend.hu/

 

 

 

palost.jpeg

 

palos_szuz.jpeg

 

palos_olt.jpeg

 

palos_belso.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Mecsek kapú

 

 

 

 

 

A Hunyadi János úton felfelé haladva a Pálos templomtól hamarosan elérjük a Mecsek "kapuját", melyet 1936-ban építtetett Pécs városa Kőszeghy Gyula tervei alapján. E kapu olyan, mint egy kis vár: bejárata van, bástyája, árkádjai. Ezen építményt szánták a Mecsek hegység jelképes bejáratának, ezért is kapta a Mecsek kapu nevet./forrás:utazzitthon.hu/

 

 

 

resize.php.jpeg

 

 

 

 

 

Tettye

 

 

 

A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.[1] A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvíz hálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk, Malomszeg, Zidina és Tettye nevű részeket.

 

tettyelatkep.jpeg

 

 

 

 

 

 

 

A középkorban Malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A 17. század végén letelepült horvátok (katolikus bosnyákok) Tekijának nevezték/forrás:Wikipédia/.

 

 tettye-2.jpgtettye3.jpeg

 

Szinte egy kisváros, a festői Patacs

Pécs nyugati részének egyik legmenőbb része Patacs. És ez hosszú évszázadok óta így van! Már a középkori remeték is kedvelték ezt a helyet, akárcsak a rendszerváltás után kiépült Újpatacs ideköltözött családjai. Bemutatjuk ezt a nyugodt, nagy hagyományokkal rendelkező városrészt!

hirdetés

Honnan a név?

Patacs neve nagy valószínűséggel a rajta keresztülfolyó patak szó ferdítésével jött létre. De sokan úgy vélik, hogy a Zala megyei idetelepült Pat család nevéből keletkezett valamilyen módon, magyar névadással a Patacs településnév.

A dicső múlt

A kis település már az Árpád-korban is létezett. Első konkrét említése 1225-ből való, mikor Bertalan pécsi püspök monostort építtetett Szent Jakab tiszteletére a környéken élő remeték számára. Az itt megtelepedő remeték később Boldog Özséb közösségéhez csatlakoztak, akik egy kis pilisi kolostorban éltek. A később az Özséb által alapított pálos rend fontos magvának számítottak a patacsi szerzetesek.

patacs-hl10-720x480.jpg

A templom mögötti sírkert több száz éves múltra tekint vissza

 

Azután 1332-ből is felbukkan Patacs neve egy szőlősbirtok eladása kapcsán, ahol az elsők között esik szó a jelentős mecseki borkultúráról.

A török uralom alatt sem néptelenedett el a település, a 19. századig szinte csak magyarok laktak Patacson, később kezdett több idegen ajkú is betelepülni.

1864-ben húzták fel a patacsi katolikus Szent Márton-templomot, méghozzá a hajdani Jakab-hegyi kolostor romjának köveiből. Az egyhajós templomot 1902-ben átépítették. Oltárképe a templom névadóját ábrázolja megdicsőülése közben és persze felbukkan mellette egy – Mártontól elválaszthatatlan attribútum – liba is.

patacs-hl13-720x480.jpg

A 13. századi romokra épült Szent Márton templom

 

A nagy változás 1930-ban történt, mikor Patacsot egybeolvasztották Magyarüröggel, Mecsekszentkúttal és Rácvárossal – belőlük lett Mecsekalja. 1954-ben pedig az egész Mecsekalját – köztük Patacsot is – Pécshez csatolták. Azóta Pécs része a nagy múlttal rendelkező településrész. Az 1980-as években folyamatosan épülő sorházak következményeként létrejött Újpatacs, a régi falutól délnyugatra. Az 1990-es évek elejétől kezdve robbanásszerűen megindult a családi házas építkezés Patacson és a tőle nyugatabbra fekvő területeken.

 

A határában elsőrangú szőlőtermő területek fekszenek.

 

Egy “őslakos” szemével

 

Csehily József, a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke már harminc éve él Patacson, akkor jött Magyarországra és költözött ide feleségéhez.

 

– Nagyon szeretek itt élni, nem is költöztem volna máshová. Amikor idejöttem, Patacs még szinte teljesen beépítetlen volt. Kukoricások, lucernaföldek, mezők és persze szőlősbirtokok borították a területet. Mára teljesen kiépült ez a vidék, az ezredforduló környékén megépültek a bevásárlóközpontok a 6-os főút mentén. De a régi falu környékén még mindig varázslatos erdei hangulat uralkodik fás-bokros ligetekkel.

 

Csehily elmondta, Újpatacs kiépülésével a sok szőlősgazdát felváltotta az odatelepülő rengeteg család, ma már rengetegen élnek Pécsnek ezen a részén.patacs-hl15-720x434.jpg

Újpatacsi lakótelep

– A közlekedés régebben elég kényelmetlen volt, egészen a főútig kellett lesétálni, hogy buszra szállhassunk, majd az uránvárosi végállomáson átszállni egy másik járatra. Most, az új fonódó hálózattal sok járat jön be Patacsra, ráadásul átszállások nélkül juthatunk el a város nagyobb csomópontjaihoz.

– Patacson a közösségi élet mindig erős volt. Nyugdíjas zenetanárként egy gitáregyüttest vezetek, gyakran fellépünk a helyi kultúrházban. Erre ráférne egy felújítás vagy újjáépítés, anno egy régi pajtából lett kialakítva.

patacs-hl04-720x480.jpg

A régi falu varázslatos kis hangulatot áraszt

 

Elmondta, nagyon régi kis településről van szó – sokan nem ismerik a Szent Márton-templom történetét és arról is kevesen tudnak, hogy egy nagyon öreg orgona is található benne.

 

Patacs szülötte Kovács Béla politikus is, akit a huszadik század derekán a szovjet kommunisták letartóztattak, elhurcoltak, börtönre ítéltek nézetei miatt. Idős korában Pécsre visszatérvén itt is hunyt el. Ma általános iskola viseli a nevét, emléktábláját évente koszorúzzák, nemrég egy emlékszobát is átadtak az ő tiszteletére.

patacs-hl02-720x451.jpg

A Kovács Béla emlékház Patacson

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 51
Heti: 239
Havi: 1 241
Össz.: 66 165

Látogatottság növelés
Oldal: Pécsről egy keveset
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2018 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »