Kultúra, líra, vers a 21. században

Ha magához tér a lelked, kérdezd a szíved. Hova dugta el a mosolyát?

 

 

4000 éves a világ legősibb

szerelmes verse

 

Az agyagtáblára még 1880-ban bukkantak a mostani Irak területén. A maga nemében páratlan lelet az elmúlt 125 évet a múzeum raktárában töltötte, anélkül, hogy akár egyetlen egyszer is bemutatták volna a nagyérdeműnek. Az ókori vers most is csak azért kerülhetett reflektorfénybe, mert az egyik törökországi ruházati cég valami rendkívüli ötlettel szerette volna emlékezetessé tenni a februárt, s azon belül a szerelmesek napját.A költemény, amelyben egy ókori papnő vall szerelméről országa királyának, meglepő hasonlatosságot mutat Salamon király Énekek énekével, így a kutatók feltételezése szerint nem kizárt, hogy a sumér agyagtábla a Bibliabéli ballada "prototípusa" volt. A kutatók szerint az agyagtáblán található ősi szöveget sumér termékenységi szertartásokon alkalmazták.

(Múlt-kor/MTI)

 

 

 

Ezer év után hallhatjuk először az

 

„elveszett középkori dallamot

 

 

 

Maga a zene vagy csupán egy dallam univerzális, minden korban ugyanúgy élvezhették, azonban megeshet, hogy egy időre szem elől veszítjük. Nem csupán azért, mert egy poros pince mélyén, senkitől sem zavartatván vészelte át az elmúlt évtizedeket, hanem mert a korabeli „kottázási” módszer ma már sokszor szinte megfejthetetlen. Egy húszéves kutatás során egy történésznek, valamint egy zenei előadóművésznek egy gyönyörű, ezeréves dallam titkait sikerült kihámoznia egy középkori dokumentumból.

A Vigasztalás hangjai című, 11. századra datálható muzsika dallamai közel ezer esztendő után a Cambridge-i Egyetemen szólaltak meg ismét. A kutatók az úgynevezett neumák – az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jelek – segítségével fejtették meg az egykoron Boethius római filozófus (480-524) A filozófia vigasztalása című művét kísérő zeneművet.

 

A kutatás két évtizeden át folyt. A kis híján egy emberöltőnyi idő hátborzongatóan soknak hangzik ahhoz képest, hogy a dallamot gyakorlatilag egy perc alatt le lehet játszani. Azonban fontos tudni, hogy a középkor ezen szakaszában még nem az általunk ismert kottába jegyezték le a hangjegyeket, ami jelentősen megnehezítette a kutatást. A szövegsorok közé írt neumák azt mutatták, hogy a szöveg egyes szótagjait milyen irányú – lefelé, vagy fölfelé elmozduló – dallammal kell megszólaltatni.

Ezer évvel ezelőtt még a gyakran – időben és helyszínenként is – változó dallamformulák (egy neuma 1-4 hangos dallamformulát jelöl) segítségével „kottázták” le a zenéket, ezen stílust pedig már évszázadok óta senki sem használta (ráadásul gyakran a helyszín megjelölése sem szerepel rajtuk), így első pillanatra talán lehetetlennek is tűnt a megfejtése.

Sam Barrett cambridge-i kutató az eltelt húsz évet a Vigasztalás hangjai neumáinak lelkiismeretes böngészésével töltötte. Majd csatlakozott hozzá Benjamin Bagby, a középkori zeneművekkel foglalkozó Sequentia együttes tagja is, akinek segítségével több gyakorlati lehetőséget is kipróbáltak, amíg eljutottak a legvalószínűbb hangokhoz.

„Ben több különböző lehetőséget is kipróbált, én pedig véleményeztem, majd ezt fordítva is megtettük” – mondta Barrett. Hozzátette: „szenzációs volt ezen a projekten dolgozni, olyan volt mint egy intellektuális puzzle, amelyet egy 11. századi személy állított össze. Sokszor éreztük úgy, amikor a dallamok már szinte kézzelfogható közelségbe kerültünk, hogy magunk is a középkorban vagyunk”. A kutatók előtt a legnagyobb akadály egy, a „Cambridge-i Énekek” című mű egyik hiányzó oldala volt, amelyen a korszak létfontosságú jelöléseit rajzolta le a középkori zeneszerző.

 

                         (Múlt-kor)

 

 

 

                                       

Az elsõ összefüggõ magyar nyelvû írásos emlékek

PRÓZA

Elsõ összefüggõ magyar nyelvû írásos emlékünk a Halotti beszéd és könyörgés az 1200-as évek elejérõl. Sok mindent megtudhatunk belõle a magyar nyelv középkori fejlettségérõl és változásairól.

Érdekesen hangzik, megértése ma már nem könnyû. Íme egy rövid részlet az elejérõl:

Régi ejtés szerint:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüköt Adámut, és aduttá valá neki paradisumot házoá. És mend paradisumban valau gyimilcsektûl mondá neki élnie. (…)

Mai átiratban:

Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Bizony, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremtette (Isten) eleve a mi õsünket, Ádámot, és adta neki a paradicsomot házul. És mind a paradicsomban való gyümölcsökbõl mondta neki, hogy éljen.

Ez a nyelv sokban visszautal az õshazában beszélt nyelvre.

A régi idõket idézi a magánhangzók ejtése: ma nyíltabban ejtjük õket (látjátuk — látjátok; szümtükhel — szemetekkel; homou — hamu; milosztben — malasztban). Láthatók a feledésbe merült szavak (isa — bizony). Megfigyelhetõk a ragok változásai (vogymuk — vagyunk; terümtevé — teremté, azaz teremtette; oduttá — adta; házoá — házzá, vagyis házul).

Illyés Gyula: A törzs szavai (részlet)

Szavak, öreg szavak, mi,
kik egykor létre hoztuk,
lépteit kormányoztuk:
merjen hittel haladni;
kik sok baját okoztuk,
de kórjait is ûztük,
de kedvét is kerestük;
szavak, kivert szavak, mi,
fölszállva ujra önként,
ama harci ölyûkként
had-õrzõ keselyûkként
rikácsolni a törvényt,
hogy: együtt! bár ûzöttként
futván együtt maradni!
elhullót fölragadni,
rendet meg nem tagadni;
szavak, tépett szavak, mi,
kik e zord tájra hoztuk,
rossz karavánt, de annyi
nagy percét is szereztük:
ránk hagyatott: vezessük,
bitangra ne eresszük;
puskacsõ elé halni,
lépre rabul ragadni;
szavak, rebbent szavak, mi
hogy ne sujtson ítélet,
nem kérdezve, mi végett,
szánjuk mi e szétszéledt,
szélesztett nemzetséget,
oly idegenbe tévedt. (…)

VERS

Ugyancsak tanulságos az elsõ írásos magyar versemlék, az Ómagyar Mária-siralom címû verses imádság, melyet körülbelül félszáz évvel késõbb, 1300 körül fordított latinról magyarra egy ismeretlen barát. Ennek egy részlete így szól:

Régi ejtés szerint: Mai ejtés szerint:
Ó én ézes urodum, Ó én édes uracskám,
eggyen-igy fiodum, Egy(etl)en-egy fiacskám,
síróv anyát teküncsed, síró anyát tekintsed,
buabelõl kinyuchchad!! bújából kinyújtsad!
Szemem künvel árad, Szemem könnyel árad,
junhum búol fárad, szívem bútól fárad,
te vérüd hiollottya te véred hullása
én junhum olélottya. én jonhom (keblem) alélása.
Világ világa, Világ világa,
virágnak virága, virágnak virága,
keserûen kínzatul, keserûen kínzatol,
vos szegekkel veretül! vas szegekkel veretel!



A régi változatban megfigyelhetõk a maitól eltérõen képzett, zártabb magánhangzók (urodum — uram; igy — egy; fiodum — fiam; teküncsed — tekintsed). Változott a ragok illesztése a szavakhoz (buabelõl- bújából); itt is találhatók elavult szavak (jonhom — keblem).

                      
/Magyar Nemzetismeret/


 

Isaac Newton egy pestisjárványnak köszönhette legnagyobb felfedezéseit hozó évét

2018. január 4. 12:49

 
 

375 éve, 1643. január 4-én (az Angliában akkoriban még érvényben lévő Julianus-naptár szerint 1642. december 25-én) született Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, az emberiség történetének egyik legnagyobb géniusza.

Esko Valtaoja finn csillagász szerint a modern elméleti fizika alapjait lerakó Isaac Newton „úgy a kortársak, mint saját írásai alapján – nyíltan megmondva – egy arrogáns szarházi volt. Védelméül annyi hozható fel, hogy (...) talán ő volt minden idők legnagyobb zsenije, s azon emberek egyike, akik a leginkább meghatározó módon hatottak a történelem folyására.”

 

Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a pestisnek, mivel a tudós legtermékenyebb évei pont arra az időszakra estek, amikor az 1665-os angliai pestisjárvány tombolása miatt visszavonult szülőfalujába. Nem véletlen, hogy a következő évet általában Newton „Annus Mirabilisaként” szokták emlegetni, mivel ekkoriban fogalmazódott meg benne többek között a gravitációs vonzás, a mozgástörvények, valamint a differenciálszámítás gondolata.

A máig népszerű történet szerint a gravitáció törvényének megalkotásához egy fáról a földre pottyanó alma adta az inspirációt. Az eseményt Newton asszisztense örökítette meg memoárjában s Voltaire is beszámolt a jelenetről: „Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?” Newtont a gravitáció jelensége mellett az is foglalkoztatta, vajon a gravitáció egészen a Hold pályájáig érvényesül-e.

A polihisztor vizsgálta a fénytörés jelenségét, fényelméletet alkotott, s saját kezűleg megépített egy új teleszkópot, amely ma Newton-távcső néven ismert. Prizmákkal is kísérletezett, de hamar rájött, hogy ezekből nem ismerheti meg a szem anatómiáját, sem pedig azt, hogy a szem hogyan érzékeli a színeket. A tudós ekkor fogott egy fűzőtűt, amit a szeme és járomcsontja közé szúrt, majd addig nyomta belülről szemgolyóját, amíg fekete és fehér körök jelentek meg előtte.

Érdekesség, hogy az angol tudóst a Biblia és az okkultizmus ugyanúgy érdekelték, mint azok a felfedezések, amelyek híressé tették. Tudományosnak kevéssé nevezhető megállapításai közé tartozik például, hogy a világvégét például 2060-ra jósolta. 1692-93-ban történt súlyos idegösszeomlását követően, élete hátralévő három és fél évtizedében már nem volt jelentős felfedezése, annak ellenére, hogy szellemi képességeivel még ezt követően sem volt probléma, amit az is mutat, hogy 1716-ban Gottfried Wilhelm Leibniz német polihisztor által felvetett problémára néhány pillanat alatt megtalálta a megoldást.

Már életében több vers született róla, I. Anna királynő pedig 1705-ben lovaggá ütötte. Newtonnak azonban felsőbbrendű intellektusáért hatalmas árat kellett fizetnie. Mint Aldous Huxley írta: „Ha kitenyésztenénk az Isaac Newtonok fajtáját, az nem jelentene haladást. Az ár ugyanis, amelyer Newtonnak felsőbbrendű intellektusáért kellett fizetni, túl nagy volt: képtelen volt barátságra, szerelemre, apaságra és sok más kívánatos dologra. Mint ember fiaskó volt; mint kolosszus: fenséges.”

 

/Múlt-kor/

 

 

Másfélezer éves kolostor romjaira bukkantak Izraelben

 

2017. december 22. 14:05 MTI

 

 

 

 

 

Mozaikpadlókkal és importált márvánnyal díszített, 1500 éves kolostor maradványait tárták fel a régészek Izraelben, a Jeruzsálemtől nyugatra lévő Bét Semes városban zajló nagyszabású ásatási munkálatok során.

 

multkor.jpg

 

A régészcsapatot igencsak meglepte a maradványok különösen jó állapota és a lelet a gazdagsága – mondta Benjamin Sztorcsan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) irányításával zajló munkálatok vezetője. A szakember hozzátette, hogy az annak idején valószínűleg szerzetesi épületegyüttesként szolgált komplexumban talált tárgyak alapján terület fontos, feltehetőleg központi szerepet játszott a júdeai hegyek és a parti síkság közötti régióba érkező hajdani zarándokok életében.

 

„Az ásatáson hatalmas kőfalak romjaira és a kolostorépítészet számos jellegzetességére, köztük egy keresztekkel díszített márványoszlop-talapzatra és márvány ablakrácsozatra bukkantunk” – mondta Sztorcsan, hozzátéve, hogy a márványelemek a mai Törökország területéről érkeztek. A helyiségek egyikében egy madarakat, leveleket és gránátalmákat ábrázoló gyönyörű mozaikpadlót is találtak a régészek. A szakember szerint a térség több régi templomot és kolostort is rejt, de ilyen kitűnő állapotban fennmaradt épülettel még nem találkoztak.

A régészeti hatóság szerint mostanáig csupán a kolostor egy kis részét tárták fel. Az épületegyüttest a 7. században hagyhatták el lakói, nem tudni, hogy miért. A nyáron megkezdett ásatási munkálatokban eddig több mint ezer – többségükben iskolákból vagy katonai előképzéssel foglalkozó szervezetekből érkezett – tizenéves is részt vett.

 

/Múlt-kor/

 

 

Hat sorsfordító családi viszály a történelemből

2018. január 9. 14:08

 
 

Egy családi perpatvar kezdődhet egy félreértéssel, egy örökség körüli vitával vagy éppen egy feleség elcsábításával is. Néha azonban előfordul, hogy egy-egy ilyen nézeteltérés szinte szabályos háborúvá eszkalálódik a két fél között. Következzen hat sorsfordító családi viszály a történelemből!

 

multkor2.jpg

 

Adidas és Puma

Adolf és Rudolf Dassler az 1920-as években indították be cipőgyárukat a németországi Herzogenaurach városában, először még édesanyjuk házában. Vállalkozásuk azután indult be igazán, hogy az 1936-os berlini olimpián az amerikai atléta, Jesse Owens az ő cipőjüket viselve nyerte meg az aranyérmet. Ezt követően azonban a két testvér kapcsolata súlyosan megromlott.

Egyesek szerint minden egy félreértés miatt kezdődött. A második világháborús bombázások idején történt, hogy amikor Adolf belépett egy óvóhelyre, ahol Rudolf és családja is éppen tartózkodott, annyit mondott: „Ezek a koszos fattyúk már megint itt vannak.” Bár Adolf valószínűleg a szövetségesek bombázóira gondolhatott, Rudolf úgy értette, hogy rá és családjára vonatkozik a megjegyzés.

multkor22.jpg

 

A konfliktus a háború után odáig mélyült, hogy a testvérek az üzleti életben is szakítottak egymással és rivális sportszergyártó cégeket alapítottak. Adolf saját beceneve – Adi – után az Adidas nevet adta vállalatának, míg Rudolf nevének kezdőbetűire alapozva a Ruda elnevezést választotta, amelyet később – a napjainkban már jóval ismertebb – Pumára változtatott.

A testvérek kapcsolata később sem javult. Gyáraikat a folyó két ellentétes oldalán húzták fel és a rivalizálás az egész város életére rányomta a bélyegét. Egyes boltok hamarosan már kizárólag Adidas, más üzletek csak Puma termékeket árultak, míg a két gyár dolgozói között olyan gyűlölködés alakult ki, hogy valóságos botránynak számított, ha valaki a másik cég alkalmazottainak egyikével kötött házasságot.

 

/Múlt-kor/

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 110
Tegnapi: 25
Heti: 322
Havi: 1 397
Össz.: 69 339

Látogatottság növelés
Oldal: Tudtad...?
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2018 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »