Kultúra, líra, vers a 21. században

Ha magához tér a lelked, kérdezd a szíved. Hova dugta el a mosolyát?

 

 

4000 éves a világ legősibb

szerelmes verse

 

Az agyagtáblára még 1880-ban bukkantak a mostani Irak területén. A maga nemében páratlan lelet az elmúlt 125 évet a múzeum raktárában töltötte, anélkül, hogy akár egyetlen egyszer is bemutatták volna a nagyérdeműnek. Az ókori vers most is csak azért kerülhetett reflektorfénybe, mert az egyik törökországi ruházati cég valami rendkívüli ötlettel szerette volna emlékezetessé tenni a februárt, s azon belül a szerelmesek napját.A költemény, amelyben egy ókori papnő vall szerelméről országa királyának, meglepő hasonlatosságot mutat Salamon király Énekek énekével, így a kutatók feltételezése szerint nem kizárt, hogy a sumér agyagtábla a Bibliabéli ballada "prototípusa" volt. A kutatók szerint az agyagtáblán található ősi szöveget sumér termékenységi szertartásokon alkalmazták.

(Múlt-kor/MTI)

 

 

 

Ezer év után hallhatjuk először az

 

„elveszett középkori dallamot

 

 

 

Maga a zene vagy csupán egy dallam univerzális, minden korban ugyanúgy élvezhették, azonban megeshet, hogy egy időre szem elől veszítjük. Nem csupán azért, mert egy poros pince mélyén, senkitől sem zavartatván vészelte át az elmúlt évtizedeket, hanem mert a korabeli „kottázási” módszer ma már sokszor szinte megfejthetetlen. Egy húszéves kutatás során egy történésznek, valamint egy zenei előadóművésznek egy gyönyörű, ezeréves dallam titkait sikerült kihámoznia egy középkori dokumentumból.

A Vigasztalás hangjai című, 11. századra datálható muzsika dallamai közel ezer esztendő után a Cambridge-i Egyetemen szólaltak meg ismét. A kutatók az úgynevezett neumák – az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jelek – segítségével fejtették meg az egykoron Boethius római filozófus (480-524) A filozófia vigasztalása című művét kísérő zeneművet.

 

A kutatás két évtizeden át folyt. A kis híján egy emberöltőnyi idő hátborzongatóan soknak hangzik ahhoz képest, hogy a dallamot gyakorlatilag egy perc alatt le lehet játszani. Azonban fontos tudni, hogy a középkor ezen szakaszában még nem az általunk ismert kottába jegyezték le a hangjegyeket, ami jelentősen megnehezítette a kutatást. A szövegsorok közé írt neumák azt mutatták, hogy a szöveg egyes szótagjait milyen irányú – lefelé, vagy fölfelé elmozduló – dallammal kell megszólaltatni.

Ezer évvel ezelőtt még a gyakran – időben és helyszínenként is – változó dallamformulák (egy neuma 1-4 hangos dallamformulát jelöl) segítségével „kottázták” le a zenéket, ezen stílust pedig már évszázadok óta senki sem használta (ráadásul gyakran a helyszín megjelölése sem szerepel rajtuk), így első pillanatra talán lehetetlennek is tűnt a megfejtése.

Sam Barrett cambridge-i kutató az eltelt húsz évet a Vigasztalás hangjai neumáinak lelkiismeretes böngészésével töltötte. Majd csatlakozott hozzá Benjamin Bagby, a középkori zeneművekkel foglalkozó Sequentia együttes tagja is, akinek segítségével több gyakorlati lehetőséget is kipróbáltak, amíg eljutottak a legvalószínűbb hangokhoz.

„Ben több különböző lehetőséget is kipróbált, én pedig véleményeztem, majd ezt fordítva is megtettük” – mondta Barrett. Hozzátette: „szenzációs volt ezen a projekten dolgozni, olyan volt mint egy intellektuális puzzle, amelyet egy 11. századi személy állított össze. Sokszor éreztük úgy, amikor a dallamok már szinte kézzelfogható közelségbe kerültünk, hogy magunk is a középkorban vagyunk”. A kutatók előtt a legnagyobb akadály egy, a „Cambridge-i Énekek” című mű egyik hiányzó oldala volt, amelyen a korszak létfontosságú jelöléseit rajzolta le a középkori zeneszerző.

 

                         (Múlt-kor)

 

 

 

                                       

Az elsõ összefüggõ magyar nyelvû írásos emlékek

PRÓZA

Elsõ összefüggõ magyar nyelvû írásos emlékünk a Halotti beszéd és könyörgés az 1200-as évek elejérõl. Sok mindent megtudhatunk belõle a magyar nyelv középkori fejlettségérõl és változásairól.

Érdekesen hangzik, megértése ma már nem könnyû. Íme egy rövid részlet az elejérõl:

Régi ejtés szerint:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüköt Adámut, és aduttá valá neki paradisumot házoá. És mend paradisumban valau gyimilcsektûl mondá neki élnie. (…)

Mai átiratban:

Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Bizony, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremtette (Isten) eleve a mi õsünket, Ádámot, és adta neki a paradicsomot házul. És mind a paradicsomban való gyümölcsökbõl mondta neki, hogy éljen.

Ez a nyelv sokban visszautal az õshazában beszélt nyelvre.

A régi idõket idézi a magánhangzók ejtése: ma nyíltabban ejtjük õket (látjátuk — látjátok; szümtükhel — szemetekkel; homou — hamu; milosztben — malasztban). Láthatók a feledésbe merült szavak (isa — bizony). Megfigyelhetõk a ragok változásai (vogymuk — vagyunk; terümtevé — teremté, azaz teremtette; oduttá — adta; házoá — házzá, vagyis házul).

Illyés Gyula: A törzs szavai (részlet)

Szavak, öreg szavak, mi,
kik egykor létre hoztuk,
lépteit kormányoztuk:
merjen hittel haladni;
kik sok baját okoztuk,
de kórjait is ûztük,
de kedvét is kerestük;
szavak, kivert szavak, mi,
fölszállva ujra önként,
ama harci ölyûkként
had-õrzõ keselyûkként
rikácsolni a törvényt,
hogy: együtt! bár ûzöttként
futván együtt maradni!
elhullót fölragadni,
rendet meg nem tagadni;
szavak, tépett szavak, mi,
kik e zord tájra hoztuk,
rossz karavánt, de annyi
nagy percét is szereztük:
ránk hagyatott: vezessük,
bitangra ne eresszük;
puskacsõ elé halni,
lépre rabul ragadni;
szavak, rebbent szavak, mi
hogy ne sujtson ítélet,
nem kérdezve, mi végett,
szánjuk mi e szétszéledt,
szélesztett nemzetséget,
oly idegenbe tévedt. (…)

VERS

Ugyancsak tanulságos az elsõ írásos magyar versemlék, az Ómagyar Mária-siralom címû verses imádság, melyet körülbelül félszáz évvel késõbb, 1300 körül fordított latinról magyarra egy ismeretlen barát. Ennek egy részlete így szól:

Régi ejtés szerint: Mai ejtés szerint:
Ó én ézes urodum, Ó én édes uracskám,
eggyen-igy fiodum, Egy(etl)en-egy fiacskám,
síróv anyát teküncsed, síró anyát tekintsed,
buabelõl kinyuchchad!! bújából kinyújtsad!
Szemem künvel árad, Szemem könnyel árad,
junhum búol fárad, szívem bútól fárad,
te vérüd hiollottya te véred hullása
én junhum olélottya. én jonhom (keblem) alélása.
Világ világa, Világ világa,
virágnak virága, virágnak virága,
keserûen kínzatul, keserûen kínzatol,
vos szegekkel veretül! vas szegekkel veretel!



A régi változatban megfigyelhetõk a maitól eltérõen képzett, zártabb magánhangzók (urodum — uram; igy — egy; fiodum — fiam; teküncsed — tekintsed). Változott a ragok illesztése a szavakhoz (buabelõl- bújából); itt is találhatók elavult szavak (jonhom — keblem).

                      
/Magyar Nemzetismeret/


 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 81
Tegnapi: 43
Heti: 481
Havi: 1 876
Össz.: 48 288

Látogatottság növelés
Oldal: Tudtad...?
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2017 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nagy lászló versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »