Kedves Olvasóim!

 

Újabb könyvem osztom meg veletek. Ez volt az első könyvem. 2014-ben jelent meg e-bookban.

-----------------------------------------------------------

Minden szerzői jog fenntartva.

Ha tavasz lehetnék 1.

Leszel-e a társam?

 

 

 

Jössz-e mellém társnak, vigasztalónak?

 

Igaz barátként, a jóban, rosszban.

 

 

 

Leszel-e társam a szerelemben?

 

Szerető a végtelen éjszakában.

 

 

 

Leszel-e Nap helyett Te a fényem?

 

Lelkemben a Hold piciny varázsa.

 

 

 

Leszel-e Te, aki majd felmelegít,

 

Ha eső esik és szívemen a bánat.

 

 

 

Leszel-e mosolyomnak tükörképe?

 

Életemnek fényes csillag koronája.

 

 

 

Jössz-e velem oda, ahova megyek?

 

A Te szíved igaz, őszinte valóságába.

 

 

 

Jössz-e velem, csillagszemű kedvesem?

------------------------------------

 

Csak addig

 

Csak addig légy velem

míg szememmel látok,

míg a szívem dobog,

míg a kezemet nyújthatom.

Csak addig légy velem,

míg üzen a szó Neked,

míg mosolyom átölel,

míg szerelmet írhatok.

Csak addig légy velem.

 ------------------------------------------------------------

 

Múló idő

 

Csak lépdeltem lábad

nyomában, s a múló idő

megfogta kezem.

Csak lépdeltem, lábam alatt

levelek sírtak, Veled voltam,

nem felejtem.

Csak lépdeltem a szűrt

fényben, nem kérdeztem,

követtelek.

Csak lépdeltem, a fák és

bokrok hallották, milyen

szívünk csendje.

Csak lépdeltem, visszanéztél

rám, kezed nyújtottad,

mosolygott szemed.

Csak lépdeltünk, megleltük

a pillanatban a boldogságot,

a múló idő elengedett.

Lépdeltünk a föld felett,

kiszálltunk a körforgásból,

szerettél, szerettelek.

A közös útnak vége lett,

magadhoz szorítottál

és én elengedtelek.

----------------------------

 

Ha tavasz lehetnék

 

Ha tavasz lehetnék, úgy

simogatnálak, hogy a

téli napokon is

rám gondolj.

Ha tavasz lehetnék, kezedbe

tenném a mindennapok

csodáját, az életet, a

szerelmet, a holnapot.

Ha tavasz lehetnék, rét

virágaiból koszorút fonnék,

felraknám az égre,

ahol a Nap ragyog.

Ha tavasz lehetnék, mosolyom

adnám a pillanatnak,

suttognék a széllel, mikor

szíved-lelked bánatos.

Ha tavasz lehetnék, virágokkal

táncolnék, és örülnék, hogy

az életemben ennyi csoda van.

Minden hajnalon fűszálakban

csillanó fény,

benne a reggeli fény mosolya.

 

Ha tavasz lennék, Neked

adnám a világ minden

szép reményét , boldogságát.

De én csak én lehetek, kezemben

egy szál reménnyel indulok útra,

hogy megkeressem azt a virágot,

amelyben ott lapul csendben

arcod, és el nem múló mosolyod.

--------------------------------------------

 

Lélektárs

 

Kell hogy érezzem,

mellettem állsz. Lágyan

átölelve, nyakam köré, mint

ékszert, suttogod fülembe,

vágyaid legszebb dallamát.

Kell hogy itt légy, mint

FÉRFI, ki erős kézzel védi azt

a NŐT, aki a lélektársa,

aki mindig mellette áll.

Kell, hogy értsd, társad kell,

hogy legyen. Így teljes a létkör.

Ki szeret, ki felemel, ki

elfogad, ki így vár rád.

Kell, hogy tudd, én itt vagyok,

minden rezdülésed érzem.

Megvárom, hogy az élet

Beteljesítse végre sorsát.

-----------------------------------

 

Átölelni akarlak

 

Átölelni akarlak a Föld végső

határáig. Vigyázni Rád, csak

eddig tart jogom.

Engedd, hogy féltselek, mikor

éjek szárnyán repülünk,

s együtt álmodunk.

Átölelni akarlak, hogy

szívünkben a szavak végre

elhalkuljanak.

Kell a csend. A tekintet,

ami átölel, s nem kérdez,

elvarázsol szótlanul.

Átölelni akarlak, a végtelenen át

megőrizni múltat, jelent,

és egy szebb holnapot.

Engedd, hogy a Föld végső

határán, kezünk egymásba

fonódva, Veled utazzak tovább.

-------------------------------------------

 

Égi tenger

 

Kimosom a szürke felhőket,

Teregetem napfény sugarára.

Fűszálak tartják kezüket,

Hol esőcseppek mosolyognak.

 

A csillagokat ablakodba raknám,

Hold lenne a karmester.

Szívem is oda költözne hozzád,

S lelkemből dalolnék Neked.

 

Mert hűvösek a nyári éjszakák,

Fények hangja oly messze már.

Minden emlék most rám talált,

Bőröndömet nem viszem tovább.

 

Tenyeremből csak fényt adhatok,

Szívemből egy örök szerelmet.

Egy csókot remegő ajkamról,

Szememből lásd: az egész életem.

--------------------------------------------

 

Visszatérő idő

 

Menekülnék előled, hisz

sorsom végére nem kerül

pont, csak egy végtelen jel.

Álmaink is szárnyaszegettek,

Te ott, én itt, minden lépés

most már egyre nehezebb.

Két mutató az órán, körbe-

körbe jár, s mikor együtt állnak,

pillanatra megadatik a szerelem.

A valóságban csak ennyi, nem

több. A fájdalom, a vágy

felemészti a reményeket.

Hát csak ennyi jutott nekünk

a nagyvilágból? Egy rohanó és

tovasiető lélegzet?

Menekülnék, de a szív szava

visszahúz, a por alól előtűnik

a régi, sosem múló érzelem.

---------------------------------------

 

Szemeddel bűvölő

 

Testünk szél ruhájába

öltözött, harmat

könnyeit sírta a vágy.

Arcod simogatom

szelíden, oly féltőn

öleltél át.

A valóság táncot lejt,

a karjaidban ott felejt,

mint egy lepke nász.

Lent és fönt, két szemeddel

bűvölő. Némaságban

elmerül a sóhajtás.

Hegy csúcsáról zuhanó

mámorban, két kezünket

összekulcsolja a varázs.

Szelíden alászállva, a

szerelem párnájára, még most

is két karod közt pihenve,

ébreszt a valóság.

Halk neszek, erdő hangja

a csendben, mint zene.

Szívünk csendesül már.

----------------------------------

 

Két karodban

 

Az éjben ringatózó, csillagfényű

álmok. Lelkünkből felszálló

vágyak. Nagy találkozás.

Két karodban békét találok.

 

Az éjben szendergő fények,

Hozzám küldött titkos remények,

S Te most velem mosolyogsz.

Két karodban békét találok.

 

Levetkőztetett szemed varázsa.

Tiszta szívedben megőriztél.

Vigyázd ezt a szerelmes pillanatot,

Mikor két karodban békét találok

 

Tudom, csak álmok vagyunk.

A hajnali fény szétválaszt.

A napot végig ábrándozzuk,

S éjjel karodban békét találok.

-------------------------------------------

 

Ima

 

Hány meg nem írt szó

száll fent az égen, mi arra

vár, hogy megtaláljon Téged.

Hány édes keserű könny

folyik, kis patak fájdalmától

duzzadó vizében.

Hány sóhajnak kell

elszállnia, fájó szívemből,

hogy Te is értsed,

Nincs más nekem. Ha

menni kell, tudom,

nem jöhetsz velem.

Hiába egyetlen eskü, ha

a szív belehal az igazságba.

Alkonyi napnál megtalálni

azt, kire sose vártál,

Mégis itt van és szótlanul

vár, kezét imába foglalja.

Érted szól ez az ima, ha

már nem lehetsz mellettem, 

 

A jó Isten vigyázza életed,

Enyhítse fájdalmad, ha van,

Mert, hogy szeretlek, ezt tudnod kell.

Az igazság súlyát is nehéz

néha annak elviselni, aki

semmiről sem tehet.

Őrizz meg csendben, némán,

mint ahogy belopóztam életedbe.

Vigyázz szívedbe zárt szavaimra,

Mert míg világ a világ,

Ez sosem múlik el.

---------------------------

 

S újra, vagy megint…

Oldal: Ha tavasz lehetnék-könyv
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2024 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat