Kultúra, líra, vers a 21. században

Ha magához tér a lelked, kérdezd a szíved. Hova dugta el a mosolyát?

Húsvét

 

 

 

A zsidók legnagyobb ünnepe. Eredetileg a nomád

 

Pásztorkodással foglalkozó törzsek tavaszi ünnepe

 

volt, amely fiatal állatok feláldozásával járt együtt.

 

/bárány ünnepe/

 

A honfoglalás és a letelepedés után csatlakozott

 

hozzá az aratás kezdetével összefüggésben álló

 

kovásztalan kenyér/macesz/ ünnepe. Később az

 

ünnep jelképes értelmet nyert, és az egyiptomi

 

szolgaságból való felszabadulás emlékünnepe lett.

 

A kezdetben családi jellegű ünnep Josiás király

 

vallási reformja után templomi ünneppé vált.

 

Ezért ünnepén mindenkinek a templomhoz,

 

Jeruzsálembe kellett zarándokolnia. Az ünnep este

 

kezdődött. Ekkor a családfő feláldozta a templomba az

 

ünnepi/húsvéti/ bárányt, amelynek vérét a pap az

 

oltár elé hintette, kövérjét pedig elégette. Az áldozatot

 

bemutatók  a leölt állatot családjuk körében fogyasztották

 

el kovásztalan kenyérrel, keserű salátákkal, és vörös

 

borral, ünnepi körülmények között. A lakoma közben

 

a családfő/legöregebb/, elmondta az Egyiptomból való

 

szabadulás történetét. A nyolc napig tartó ünnep

 

minden napján áldozatokat mutattak be a templomba,

 

az első és utolsó napon pedig különleges ünnepi

 

istentiszteletet tartottak. Az ünnepek alatt csak

 

kovásztalan kenyeret fogyasztottak, amit az

 

Egyiptomból való kivonuláskor sem volt idejük

 

megkeleszteni. A bárány amelynek egy éves hibátlan

 

hímnek kellett lennie, s amelyet csont megtörése

 

nélkül kellett elkészíteni. Az ünnep megőrizte

 

aratás jellegét is: egy marék búzát vagy rozst mutattak

 

be áldozatul.

 

A kereszténység mai gyakorlatába a legnagyobb

 

ünnep, Jézus feltámadásának emléknapja. Eredetileg

 

minden vasárnapot Jézus feltámadásának emlékére

 

ünnepeltek. Az évenként megismételt- amelyet

 

a böjt időszaka előzött meg, csak a II. sz. kezdett kialakulni.

 

Az ünnep időpontja alkalmazkodott a zsidó húsvéthoz,

 

de nem mindenütt. A kereszténység igen sokáig nem

 

szakadt el a zsidó húsvét időpontjától.

 

Jeruzsálem pusztulása után, a szétszóródó zsidók, csak

 

úgy mint a keresztények, az elterjedt tavasz ünnep, a

 

tavaszi napéjegyenlőség hatására március 21. kezdték

 

húsvétnak tekinteni. Az ünnep végső rögzítését

 

a nicheai zsinaton zárták le/i.sz.325/ ahol eldöntötték

 

hogy a húsvétot mindig vasárnap kell megünnepelni,

 

a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után.

 

Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor az azt követő

 

Vasárnap a húsvét ünnepe

 

/Bibliai kislexikon 1978/

 

 

http://www.femina.hu/husvet/kepgaleria/filleres_husveti_dekoraciok

http://www.hogyankell.hu/H%C3%ADmes_toj%C3%A1st_festeni

 

http://husvetitojas.lap.hu/

 

Pünkösd

 

A húsvét/peszah/ utáni ötvenedik nap/gör.pentekosztész,

amelyből a magyar pünkösd szó származik/ amely eredetileg

aratási hálaünnep volt, majd a sinai-hegyi törvényhozás

emléknapja lett. Nevezték”hetek ünnepének” is/7x7

peszah után/

A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét

ünneplik

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 52
Heti: 357
Havi: 1 478
Össz.: 58 185

Látogatottság növelés
Oldal: Húsvét és pünkösd
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2017 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »