Kultúra, líra, vers a 21. században

Ha magához tér a lelked, kérdezd a szíved. Hova dugta el a mosolyát?

 

Ma...

Ma varázsfény volt a szememben
Ma láttam mikor rád néztem
Ma  lelkem csillaga ragyogott
Ma mindent láttam az arcodon

Ma elfeledted  múlt perceit
Ma elfelejtettem  könnyeket
Ma  világ voltam két karodban
Ma csak téged akartalak

Ma mosolyomra mosolyogtam
Ma csókok siettek ajkunkra
Ma a szerelmet nem  álmodtam
Ma már tudom csak is enyém vagy

2217239gj7swj8thb.gif

 

Út a csillagokba

 

A poklot csak egyszer kell

meg járnod .Elég egyszer!

Minden szomorú hétköznap

ünneppé válik, mert a

szürkében is ott a fehér

ott a fény

A pokolba csak reményed

marad, leheletnyi

Mikor tükröt tartott eléd

a félelem... érezted...

mögé kell nézni...

s összetörted

Mindig van választás

és mindig van másik út

mely a kétségeken át

a csillagokba fut.

kalocsai_csik.gif

 

Önmagadba zárva

 

Nyisd ki csended kapuját

halld meg saját dallamod

mit eldugtál a világ elől

...és szólj!...és mondd!

szeretsz úgy ahogy senki más

úgy ahogy csillag az éjt

a hold ezt a kék világot

s ahogy Isten mindkettőnket,

hisz minket ő gyúrt össze

Pattanni készül benned egy

tiszta új lét ahol nincs

gát az érzelmek előtt

a könnyek is mosolyogva

gördülnek le arcodról.

Egy felszabadult lélek

boldog mosolyát végre

láthatom.

dividerpinkroses.gif

 

 

Tavaszt érzek

 

Tavaszt érzek, ahogy araszolgat

a fény az ég felé

mind magasabbra tör,

meghódítani a kék eget,

táncot lejteni újra, fehér

habos fellegekkel

Tavaszt érzek. Minden nap

perceket hódit a hidegtől.

Bár fagyos az éj keze

didereg még a januári fény.

Természet szíve sűrűbben dobban,

tavasz szerelmétől olvad a jég.

20040401001031.gif

 

Téli fény

 

Felszáll a köd a fény

óvatosan araszolgat,

szelíden mint mikor

megérint a fák közt

futkosó hideg

Csillanó hótakarón táncot

lejt a szél, mosolyától

már csak a nap lesz

szebb, hajnali páratakaró

alól ébred

Havas téli táj, hol minden

rezdülés hópelyheken

és fény sugarán át

közelít feléd és minden

csak remény

j150t1lo719.gif

 

 

Kell az új!

 

Nézz a messzeségbe!

Szemed előtt pereg a múlt

mind távolabb kerülne

ha engednéd!

Nem engeded!

Pillanat is sír lábad

alatt, észre sem veszed

könnytengerben lassan

elveszik életed.

Miért nem szereted önmagad?

Miért le s nem magasba

nézel?

hol pillangók integetnek

Miért a fájdalom kell?

joga van meghalni!

Engedd hát végre megszületni

a benned lévő csodát.

3824433_d45d0eac60a3c1cd34cba157010cdd0d_m.jpg

 

 

Nincs búcsú!

 

Nincs búcsú hisz az

útnak sincs vége

Te velem maradsz,

jöhetnek évezredek

lehullhatnak csillagok

foroghat fordítva a föld

eltűnhetnek árnyat adó

felhők

Te velem maradsz!

Ott hol találkozik

újra a múlt s a jövő.

0_12-sorv-szalag403.png

 

Árnyékom

 

Megszoktam, hogy itt van.

Követ!

Látom de néha nem.

Elbújik mögém arcára

kiül a fájdalom,

mint nekem ha éjsötétbe

fordítom magányom.

Út porába mosolyt rajzolok

ha teljes a fény,

majd megfordulok, hogy

arcára kerüljön.

Így tudunk egymásra nevetni

0_12-aranysorv-20.png

 

Ég és föld

 

Néztem az eget és

néztem a földet.

Otthonom hol lehet?

Haza vágyik a szív ha

tudja merre van.

A földi lét csoda.

Megannyi érzés, színek

kavalkádja, harc és

küzdelem a mindennapokért.

Lenyugvó nap is békét

hoz a léleknek.

S mikor betakar már a

csillagos ég, valahol ott fent

egy utat keresel ami tiéd.

Úgy  vágyod a csendet s látni

azokat kik már elmentek....

de a hajnali fény visszahoz a földre

sor2.jpeg

 

Hó csillagok

 

Hajnali szél rázza fák ágait

milliónyi hó csillag libben a fényben

majd megpihennek.

Az égből újabb  téli áldás

hull.

Csend az Úr!

Béke s nyugalom.

Elveszek gondolataimban

téli táj lelkemet takarja.

Jó így nagyon, világ zajától

távol. Tavaszt várok.

Hideg némaságot majd megtöri

a rügyek pattanása

a földből kibújó magok

fény felé szaladása.

De még hideg van!

Ölelj át tegnapi emlék,

hogy a mai nap tükrében

a holnapot láthassam.

sor9.jpeg

 

Csillag híd

 

Az élet folyó két

partján állunk

s ha el jő az éj

a hold fénye hidat

sző csillagokból

Csak pár óra a

mindennapokból

mégis a végtelen időt

adja nekünk a lét

sor42.jpeg

 

Január, február



Süvít és fut a tél szele

ágak roppannak a fagytól

didereg még minden élet

félnek a holnapi naptól

Január: tán még havat hoz

február: fényt lop az idő

hóember szépen mosolyog

de tart nagyon a melegtől

Hópihe száll fény sugarán

cinke keres most élelmet

nap csillan még bércek csúcsán

hold korcsolyázik a jégen

Ablakomon jégvirág táncol

egy pillanatnyi csodaszép

most is újra elvarázsol

a fehérbe öltözött tél

sor43.jpeg

 


Tél és Tavasz

Hópelyhekkel táncol a
fagyos szél
megfagyott rózsákon
megpihen a tél
csak álom neki minden
csodás szín
fehérben jár ruháján
megcsillan a fény
néha tán ő is
nyárról álmodik
elérhetetlen
vágy és remény
tavasz a szerelme
de az ő szíve jég
csak pillangótánc
lehet az övé
s lassan elolvad a
tavasz küszöbén

645560.gif

 

Fagyott szavak

 

Csipketerítőt sző a

tájra szürke felhőiből

a fagyos tél.

Lábam alatt reccsen a a jég

hóba írom neked-

szívemig érsz

Kopogj ajtómon erősen

érezzem olyan vagy

mint a fény

Mi réseken bekúszik

oldja a hideget

és melegít

Mert a magány hideg

te csak kopogj erősen,

hogy darabokra törjön

minden megfagyott szó

mit nem mondtam el neked.

dividerpinkroses.gif

 

Elmerengős

Elmerengős perceket
ölelek. Megérint
egy dzsesszes gondolat...
lépteim sietnek feléd.
Nem számít idő a
laza betűk is ide oda
lépnek a papíron
míg a fejemben egy nekem
írt dallam szól.
Érted? Mély gondolat
mindahány mely ajkamról
elszállt mikor még én
sem hittem a szavak igazát

sor38.jpeg

 

Végtelen út

A múlt idő könyv közé zárva
a perc is néha meg áll mikor
a rohanás visz előre
a holnapokba.
De jó volna megfogni a
mulandóságot kérdőjelet
rakni kezébe..
Nem értenénk egymást!
Végtelen úton járunk.
De mi pihenni szeretnénk.
Még szívünkből is múlik
az évekkel a szép.
Csak lelkünk őriz mindent.
Évezredek tanítanak, hogy
életünk kiteljesedjen.
Majd egyszer az is véget ér.

662952.gif

 


Sétál a tél

Sétál a tél a fák alatt,
út felénél megpihen.
Hó párnát rak alá
a szél a merész, majd
elfújja a felhőket s a
napra néz.
Csak fény van meleg
a kezébe maradt.
Őrzi tavasznak, nyárnak.
Felhők morcosak
szürke lelkükben
fehér hópelyhek.
Friss takarót varázsolnak
január lába alá.
Megrázkódik a tél s a szél,
várja őket a február.

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 78
Tegnapi: 43
Heti: 478
Havi: 1 873
Össz.: 48 285

Látogatottság növelés
Oldal: Verseim 14.
Kultúra, líra, vers a 21. században - © 2008 - 2017 - toth-agnes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nagy lászló versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »